Ugrás a tartalomra
rubik

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szabadalmi bejegyzései között az 170062-es szám alatt található a világ egyik legnépszerűbb térbeli logikai játéka, a bűvös kocka, amelyet a népnyelv megalkotója, Rubik Ernő után gyakran inkább Rubik-kockának nevez. 

Tizenhárom deka, 41 műanyag alkatrész, 6-6 rugó és csavar, 54 kis négyzet alakú tapéta. Játék? Több annál! Jelenség, soha nem volt, soha nem lesz valami: a bűvös kocka.

Az Amerikai Egyesült Államokban – ahol Rubik Ernő később sem nem védette le találmányát – Cameron Flanigen 1972-ben már benyújtotta szabadalmi igényét egy, az általunk ismert bűvös kockával mind mechanikában, mind megjelenésben azonos játékra. Néhány évvel később, 1974-ben Rubik a magyarországi, valamivel tágabban értelmezve kelet-közép-európai piacra dobta saját kockáját, ami 1975-ös szabadalma után indult világhódító útjára. A két találmány egyezősége lehet csupán a véletlen műve, amelyek találkozását lelassította az 1970-es években még saját forradalma küszöbén toporgó távközlés hiányossága. Egyébként egy apró különbség felfedezhető az amerikai és a magyar szabadalom között: Flanigen kockájának kis kockái kiszedhetők, míg Rubik kockájának kis kockái stabilan állnak a helyükön.

A játéktestet képező elemek egymáshoz rendelt blokkjai a játékos által irányított csavaró mozdulat révén tömbszerűen mozdulnak el, az egész test átrendeződését okozva ezzel – legalábbis látszólag. Az ilyen és ehhez hasonló, térben mozgó logikai játékoknál a játéktest csak látszólag tömör, valójában könnyen mozgó, hatágú tengelykereszthez rögzített, annak szárai körül könnyűszerrel mozgatható és mozgó elemekből állnak, amelyek mintegy burokként ölelik körül az őket tartó tengelyt. A szabályos, színes kockákból formázott szintén szabályos, színes kocka így valójában gömbfelület mentén forog. Rubik Ernő eredetileg kétszer kettes és háromszor hármas változatokat tervezett és valósított meg.

A „kocka” szín-és formavilágának 1976. október 28-a, vagyis nemzetközi piacra való, szabadalmi oltalom nélküli kiszabadulása óta az utángyártók és utánforgalmazók körében csak saját kreativitásuk szab határt. Megjelentek már apró háromszögekből álló kúp alakú és alig domború, sokszögű lapokból álló gömb alakú változatok is – ugyanúgy, ahogy a klasszikus fehér-citromsárga-narancssárga-piros-kék-zöld színkombináció helyett találhatunk pasztellszínű vagy szürkeárnyalatos, mesefigurás vagy ünnepi mintájú kockát is, sőt, földgömböt imitálót is (a Time magazin ezt választotta egyik 2001-es, részben a globális politikai változásokkal foglalkozó száma borítójául).

Dokumentációs Központunk Fotótárának az egykori Földmérő és Talajvizsgáló Vállalattól származó gyűjteményében pedig belső használatra szánt szalagos irományfedélek belső borítóinak logóit megjelenítő Rubik-kockáról őrzünk képeket. Gondosan beállított, a fényképész kedvéért mozdulatlanságba dermedő férfikéz tartja a háromszor hármas kockát, amelyen az FTV egyik legfigyelemfelkeltőbb, bohókásnak tűnő, mégis egységet, egységességet képviselő látványeleme látható kockákra bontva. A jelenet hátteréül lakótelep-makettek és talajvizsgálat, talaj(fel)mérés során készült kinyomtatott, kinagyított fényképek szolgálnak. 

DOK/FTV_ÉGA/176/82_21/5
DOK/FTV_ÉGA/176/82_21/6

A makett minden valószínűség szerint az angyalföldi Kárpát utcai lakótelepet modellezi. A panelházas lakótelep két ütemben, 1975-1979 és 1980-1983 között épült a FŐMTERV (Fővárosi Mérnöki tervező Vállalat) tervezésében. A panelházak és a panelházakhoz kapcsolódó ellátóhálózat kiépítése több várostervezési, városrendezési átalakítással járt: felszámolták a 15-ös villamost, a villamosvonalak mentén fekvő régi udvarházakat, a gázgyári melléktelepeket. 

Bár a képek megtévesztőek, a különleges Rubik-kocka nem az állami építőipari vállalatok teljesítményének kíván emléket állítani, hanem az 1982-ben először megrendezett Rubik-kocka-világbajnokság előtt tiszteleg, amelynek helyszíne – szimbolikus módon – Budapest volt. A június 5-i nemzetközi megmérettetés óta ez a bűvös kocka világnapja. A közvetlenül a Budapesti Nemzeti Vásár után a Pesti Vigadóban megrendezésre került kockaversenyen egyes források szerint 19, míg más források szerint 30 ország képviselője mérte össze tudását. A világbajnokság házigazdája a Konsumex Külkeresedelmi Vállalat, mint a kocka exportőre és a Politoys Ipari Szövetkezet, mint a kocka gyártója voltak.

A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat székhelye az 5. kerületi Arany János utca 32. alatt álló egykori Goldberger-ház volt. Ez az az épület, amelynek 100. „születésnapja” alkalmából a ma ott működő Open Society Archívum (OSA) a Kortárs Építészeti Központtal (KÉK) együttműködve megrendezte az első, hagyományteremtő Budapest100 városi, városépítési-városrendezési/tervezési fesztivált. Az épület az óbudai Goldberger Textilgyár irodái és nagykereskedelmi üzlethelységei számára épült, de annak 1948-as államosítása után előbb a Röviköt textilipari raktáraként, később a Konsumex „dollárboljtaként” működött – azaz lehetőséget biztosított a lakosság számára, hogy az ott fellelhető árukért valutával fizessenek. Az 1900-as és 1910-es évek fordulóján Jónás Dávid és Jónás Zsigmond által tervezett, a Lipták és Társa Építési és Vasipari Rt. által kivitelezett, premodern stílusban épült, üveggel fedett belső udvar köré szerveződő üzletházat a KERTI, azaz a Kereskedelmi Tervező Iroda tervezői újította fel, annak eredeti és egyedi külső jegyeinek megtartásával. A munkálatok megkezdése előtt készített felmérések elismerik, hogy az épület kialakítása annak tervezése és kivitelezése idején kiemelkedően korszerűnek számít(hat)ott. Ezzel szemben a Politoys, lánykori nevén Politechnikai Játékipari Szövetkezet egyemeletes, ideiglenesnek szánt, de állandósult ecseri telephelye, amelyet a VÁTI jegyez, talán kevésbé illusztris. A szövetkezet Rubik Ernő találmányának kizárólagos hazai gyártójaként alapozta meg hírnevét és nem mellesleg gazdaságát: 1973-ban éves összbevételük alig haladta meg a 25 millió forintot, a bűvös kocka világbajnokságának idején, majdnem tíz évvel később nyereségük azonban már megközelítőleg 1 milliárd forintra rúgott, amelynek nagy részét Rubik Ernő kockájának elkészítése – műanyag alkatrészeinek fröccsöntése, azok összeszerelése, az összeállított, de színtelen kockák felmatricázása, azaz „öltöztetése”, ahogy az öltöztetőasszonyok mondják – biztosította számukra.

A világbajnokság házigazdájának szerepét nem más, mint Török István külkereskedelmi államtitkár vállalta magára Szabó Imre ipari miniszterhelyettes hathatós közreműködésével. A nemzetközi zsűri elnöke maga Rubik Ernő volt. A versenyzők három fordulóban mérték össze tudásukat, s a számítógép segítségével pontosan mért részidőeredmények összesítése után került ki a győztes, az amerikai színekben induló Minh Thai. Az első helyezett a kocka stilizált rajzát ábrázoló arany-, a második és a harmadik helyezett ezüst-és bronzplakettel gazdagodott, de különdíjban részesített nem dobogós versenyzőket az eseményt közvetítő Magyar Televízió és a játék atyja, Rubik Ernő is. A világbajnokság egyébként nem csak az FTV-t ihlette meg: a Magyar Posta például külön erre az alkalomra készített bélyeget hozott forgalomba (óriási példányszámban: 3.204.300 fogazott és 7700 fogazatlan példányt bocsátottak ki a Varga Pál grafikus által tervezett 2 forintos bélyegekből), de a piaci alapú vállalatok is ajándéktárgy-gyártásba és forgalmazásba kezdtek: a Centrum Áruházak a versenyt megelőző másfél-két hétben a világbajnokság emblémájával ellátott, hiánypótló szélanorákokat és pólóingeket, valamint táskákat és sapkákat dobtak piacra.

Felhasznált irodalom: 

Felhasznált források: 

  • Magyar Nemzet, 38. évfolyam 122. sz. (1982. május 27.), 10.: Bűvöskocka-világbajnokság (szerző nélkül)

  • Hétfői Hírek, 26. évfolyam, 19. szám (1982. május 10.), 2.: Bűvöskocka-VB Budapesten (szerző nélkül)

  • Hétfői Hírek, 26. évfolyam, 22. szám (1982. május 31.), 2.: Akik számára kenyér a kocka (Münz)

Gyűjteményeinkből: 

  • DKT/ÉGA/Idt/-80_6382. Budapest XIII. kerület, Kárpát utca – Rajk László utca – Dráva utca újlipótvárosi lakótelep II/B ütem J1 és J2 jelű épületekhez tartozó talajmechanikai szakvélemény.

  • DKT/OTTT/BTI/-0241. Telephely javaslat a Politechnikai Játékipari Szövetkezet (Budapest, XII. Hegyalja út 137.) Ecseren ideiglenes jelleggel létesítendő összevont üzemtelepe számára. 1974.

  • DKT/OÉMT/KERTIPAUSZ/-347. Budapest V. kerület, Arany János utca 32. Konsumex Zártkörű Üzletház építészeti tervei.

  • FTV_ÉGA/176/82_21/5 és FTV_ÉGA/176/82_21/6