Gazda Anikó 1982-ben nyakába vette fényképezőgépét és munkatársaival bejárta egész Fejér vármegyét, azon belül is 105 települést, hogy karakteres településrészeket vagy építészeti együtteseket találjon. Az összefoglaló alapján főként egy-egy utcát emeltek ki, ahol megmaradtak a népi építészeti stílusban épült lakóházak, de megőrzendőnek ítéltek 16 településközpontot, 6 jól körülhatárolható épületegyüttest, 3 egész települést és 3 összefüggő területet. 

Az 1971-ben itthon először megrendezett vadászati világkiállításra érkező vendégek befogadása szükségszerűen jelentette a hazai szállodakapacitás bővítését. A Pannónia Vállalat 1970-71 folyamán megközelítőleg 2000, „B” kategóriájú szállodai férőhely kialakítására vállalkozott 8 új hotel megnyitásával. A korszak két nagy idegenforgalmi vállalata, a Hungarhotels és a Pannónia egymással szinte versengve terveztették és kiviteleztették a mind nagyobb, mind érdekesebb, mind „egzotikusabb” szálláshelyeket.

Ártner Klára 1932-ben született, fiatalkoráról, életrajzáról azonban keveset tudunk, pedig azon fiatal és tehetséges, generációváltó postaépítészek közé tartozott, akik nevéhez számos egyedi épület fűződik. Köszönhető volt ez egyrészt annak, hogy a POTI viszonylagos önállóságot biztosított kezdő építészei számára is. Az sem elhanyagolható szempont továbbá, hogy Ártner Klára nőként tudott érvényesülni a szakmában, így ez nem meglepő módon visszatérő eleme is volt a vele készült interjúknak.