Ugrás a tartalomra

Katalógus

Tervtárunkban való online kereséshez használja a HUNTÉKÁT!

bővebben

Fotótár

Fedezze fel folyamatosan bővülő képarchívumunk digitalizált állományát!

bővebben

Nemzeti Tervvagyon

Ismerje meg az állami vállalatok tervanyagának felhasználási lehetőségeit!

bővebben

ÉSZJNY

Tartsa naprakészen az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásban foglalt bejelentéseit!

bővebben

Tisztelt Ügyfeleink!

Megkereséseiket és időpontfoglalási kérelmüket továbbra is a következő e-mail címeken várjuk: tervtar@ekm.gov.hu, konyvtar@ekm.gov.hu, nemzetitervvagyon@ekm.gov.hu, eszjny@ekm.gov.hu és a fototar@ekm.gov.hu.

Dokumentációs Központ

Budapest, Kiskunfélegyháza, Pécs és Sopron – a négy magyarországi várost négy különböző formájú és funkciójú, de azonos nevet viselő – a víztől, vízparttól távol eső városközpontokban némileg tájidegennek tűnő nagymadár, a hattyú után elnevezve – épület köti össze, mindannyian büszkélkedhetnek ugyanis egy Hattyúházzal – vagy Hattyú-házzal. Cikkünkben az ismert hazai Hattyúházak történetét mutatjuk be. 

Zalaváry Lajos 1923. január 1-én született Budapesten. Értelmiségi családban nőtt fel, édesapja az Osztrák-Magyar Monarchia idejében szerzett zongorista végzettséget Bécsben. A fiatal Zalaváry már az általános iskolában kitűnt rajztehetségével. Először a gödöllői Premontrei gimnáziumban tanult, majd átkerült Miskolcra, a minoriták rendházába, ahol a szomszédos Fráter György Katolikus Gimnáziumban (ma Földes Ferenc Gimnázium) érettségizett.

Pécsely egy dombokkal övezett medencében fekszik néhány kilométerre a Balatontól. A falu két település, Nagypécsely és Nemespécsely egyesítésével jött létre 1941-ben, az 1950-es megyerendezésig ráadásul Zala vármegyéhez tartozott. Nagypécsely nagyrészt az óbudai prépostság birtoka volt, de voltak földjei a településen a tihanyi apátságnak és a veszprémi káptalannak is. Nemespécselyen több nemesi család is lakott, köztük a Pécseliek is. A mai Klára-puszta a korszak forrásaiban Kispécselyként szerepelt, ez az elnevezés a 17. század végére azonban teljesen eltűnt.

Finta József 1935. június 12-én született Kolozsváron. Értelmiségi családban nevelkedett, édesapja magyar-latin szakos tanár, költő és műfordító, édesanyja a református kollégium titkárnője volt. 1941-ben Észak-Erdély visszacsatolása után Nagyváradra költöztek, de 1944-ben a háború elől Budapestre menekültek, egyedül irataikat és a kis Finta kedvenc mackóját vitték magukkal. A Lónyay utcai Református Gimnáziumba került, közben édesapját nyugdíjazták, így nagy szegénységben éltek.

Így az […] álló épületeknek történelmi, kultúrtörténeti, vallástörténeti szerepet is vállalniuk kell.