’Mirhó’ szavunk eredetileg azt a kis vízhozam elvezetésére tervezett, keskeny és sekély árkot jelentette, amit a gazdák két alacsonyabban, laposabban fekvő telek közé húztak, hogy a tavaszi és az őszi megnövekedett csapadékmennyiséget, illetve az ország bizonyos területein állandó problémát jelentő talajvizet elvezessék. A Tiszántúlon azonban 1745 óta mint földrajzi név él a köztudatban: a Mirhó-fok egy megközelítőleg egy-másfél kilométer átmérőjű medret jelöl a Közép-Tisza-vidék keleti, délkeleti részén.

Az Apor Vilmos tér autó- és villamosutak által határolt területe ma már egyrészt park, másrészt egyházi központ, mai arculatát azonban csak az utóbbi években nyerte el. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy hogyan alakult át a tér, milyen épületek tűntek fel és ezek közül melyek állnak napjainkban is.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szabadalmi bejegyzései között az 170062-es szám alatt található a világ egyik legnépszerűbb térbeli logikai játéka, a bűvös kocka, amelyet a népnyelv megalkotója, Rubik Ernő után gyakran inkább Rubik-kockának nevez. 

„Tizenhárom deka, 41 műanyag alkatrész, 6-6 rugó és csavar, 54 kis négyzet alakú tapéta. Játék? Több annál! Jelenség, soha nem volt, soha nem lesz valami: a bűvös kocka.”

„A környezet lenyűgöző, a fák, a cserjék között kaviccsal leszórt utak kanyarodnak, a hegytől néhány kilométerre ezüstösen csillog a Dráva […] fehér lokátorernyő kémleli a most felhőtlen égboltot.” 

– írták a a ligetes-erdős, vadregényes környezetben fekvő beton-és vasbeton talpak és állványok, árkok és bunkerek rendszeréből álló jégeső-elhárító rakétakilövő állomásról, ami a Tenkes-hegy tetejéről óvta-védte a délvidéki mezőgazdaságot.