63.5 centiméter. Pontosan ekkora magasságkülönbséget mutat a Velencei-hegység két szintezési alappontja, amelyek egymástól ugyan alig néhányszáz méterre fekszenek, viszonyítási alapként szolgáló, Európa magasságait és mélységeit meghatározó alapszintjeik között viszont 2343 km feszül. Az egyik az olaszországi Trieszt, a másik az oroszországi Kronstadt városában fekszik. Korábban területenként eltérően határozták meg a „magasságot”, magasságokat, Magyarországon például a budai vízmérce nulladik fokához képest számoltak, mértek.
A második világháborút követő hiányidőszakban, amikor az alapvető élelmiszerek, higiéniai termékek és ruházati termékek beszerzése nehézségekbe ütközött, a kozmetikumok és dekorkozmetikumok használatát igénylő test- és szépségápolást a politikai hatalom kisajátította és saját céljaira felhasználta. Elítélendővé, makro- és mikrotársadalmilag megvetendővé tette e területet, ami így a felszámolandó kispolgári, burzsoá életmód részeként jelent meg.
„Elkeseredett háború dúl a művészetek berkeiben.” – írta Fieber Henrik művészettörténész 1912-ben a Magyar Iparművészet hasábjain, utalva egy új művészeti stílus, a szecesszió térhódítására. A 19-20.
Az egykori Erzsébet lánchíd 1903-as átadásakor korának mérnöki bravúrja volt, hiszen a Duna legszebb hídjaként számontartott építmény volt a világ legnagyobb fesztávú lánchídja sokáig. Hasonló méretű lánchíd a Dunán az 1937-ben Bécsben épült Reichsbrücke volt. A két híd sorsában hasonlóság talán, hogy mindkettő tragikus módon semmisült meg. Míg az Erzsébet hidat a visszavonuló német SS csapatok szándékosan robbantották fel 1945. január 18-án, addig bécsi testvére esetében a háború alatt a visszavonuló németeknek erre már nem volt idejük, így a Vöröshadsereg elfoglalta. A híd egészen 1976.
Az 1920-as évekre Pécs már két mozgóképszínházzal, az Apollónak és az Urániának nevezett mozikkal büszkélkedhetett, amik azonban kapacitásuknál fogva nem tudták kielégíteni a pécsi mozizni vágyók igényeit. Ezért – meglátva a lehetőséget a filmiparban – a város vezetését elárasztották az újabb és újabb vállalkozók mozinyitási kérvényei. A duót trióvá bővítő Park Mozi, ami a háború utáni építőanyag-hiány miatt a tervezettnél később készült el, 1921 karácsonya óta állt a pécsiek szórakoztatásának szolgálatában. 1921.
Siófokon Fényes Elek adatai szerint 1851-ben még csak 12 zsidó lakos élt, a helyi hitközség 1862-es megalapítását követően azonban gyorsan gyarapodott a létszámuk. A közösség számára a város központjában, a vasútállomás és a római katolikus templom szomszédságában emeltek zsinagógát, a mai Széchenyi utcában. Az üdülőváros az izraelita felekezetűek kedvelt nyaralóhelyévé vált a két világháború között.
A Balatonalmádi és Veszprém között fekvő település, amelynek első említése 1269-ből származik, egy a középkori Magyarország királyi kiváltságos falvai közül. A legkorábbi fennmaradt adóösszeírás szerint a csaknem 50 kisnemesi család alkotta közösség mentesült az úrbéri szolgáltatások alól, azonban fegyveres szolgálattal tartoztak mindenkori uralkodójuknak. Az újkorban az elnéptelenedő, majd újra betelepülő, önállóságukat elvesztő, majd újra visszanyerő települések történeti útját járta.
Az 1970-es években a panelos építési mód elterjedésével fokozódott az igény az építőipar termelékenységének folyamatos emelésére. A műanyag mint gyorsan és olcsón előállítható alapanyag hódító útjára indult világszerte, így egyáltalán nem meglepő, hogy az építőiparban is igyekeztek kihasználni.
Évzáró cikkünkben a 20. század második felének karácsonyi ünnepkörét igyekeztünk körbejárni fotótári gyűjteményünk segítségével, kezdve a Mikulástól a karácsonyon át egészen szilveszterig. Minden kedves olvasónknak áldott, békés ünnepeket kívánunk!