A Balatonalmádi és Veszprém között fekvő település, amelynek első említése 1269-ből származik, egy a középkori Magyarország királyi kiváltságos falvai közül. A legkorábbi fennmaradt adóösszeírás szerint a csaknem 50 kisnemesi család alkotta közösség mentesült az úrbéri szolgáltatások alól, azonban fegyveres szolgálattal tartoztak mindenkori uralkodójuknak. Az újkorban az elnéptelenedő, majd újra betelepülő, önállóságukat elvesztő, majd újra visszanyerő települések történeti útját járta.
Az 1970-es években a panelos építési mód elterjedésével fokozódott az igény az építőipar termelékenységének folyamatos emelésére. A műanyag mint gyorsan és olcsón előállítható alapanyag hódító útjára indult világszerte, így egyáltalán nem meglepő, hogy az építőiparban is igyekeztek kihasználni.
Évzáró cikkünkben a 20. század második felének karácsonyi ünnepkörét igyekeztünk körbejárni fotótári gyűjteményünk segítségével, kezdve a Mikulástól a karácsonyon át egészen szilveszterig. Minden kedves olvasónknak áldott, békés ünnepeket kívánunk!
A siklósi vár a tatárjárás utáni nagy várépítési hullám részeként épült valamikor a 13. században. A jelentős erődítmény sokáig a Siklósi család birtokában volt, de miután szembefordultak Luxemburgi Zsigmonddal, az uralkodó a Garai családnak adományozta. 1543-ban Szulejmán szultán serege elfoglalta és csak 1686-ban szabadult fel a vár a török uralom alól. Katonai jelentősége a Rákóczi szabadságharc után elhalványult, a 19. században a Batthyány, majd a Benyovszky család birtokolta. Több bővítésen, átalakításon esett át az évszázadok során.
A Pannónia Vendéglátóipari Vállalat az 1960-as években újfajta, tömegétkeztetésre alkalmas egységeket kívánt létrehozni a Balaton több településén. Ez volt az úgynevezett „Delta-program”, amely során az ABC áruházak mintájára azonos berendezésű és emblémájú üzlettípust terveztek, ahol az alsó szinten másodosztályú önkiszolgáló étterem, az emeleten pedig táncos szórakozóhely működtethető.[1]
A magyarországi szervezett turistamozgalmak fejlődése a 20. század elején kapott igazi lendületet, országos szinten az 1913-ban alakult Magyar Turista Szövetség révén, míg Esztergomban 1911-ben kapott a település önálló osztályt. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályát Brilli Gyula vezette, aki a civil életben szállítókét dolgozott.
Mosonmagyaróvár már a kora középkortól kezdve kihasználta a Lajta vízbőségét és malmokat épített, amely később a fejlett malomipar és gabonakereskedelem motorja lett. A városban kanyargó Lajta mentén három kőből, illetve téglából épült egykori vízimalom található.
Hagyományainkhoz híven idén is csatlakoztunk az ősz egyik legnagyobb országos rendezvénysorozatához, a Kulturális Örökség Napjaihoz, a Kutatók Éjszakáján pedig szintén visszatérőként szerepeltünk!
Káptalanfüredről legtöbben nem hallottak, nem egy frekventált célpontja a Balaton északi partjához látogatóknak. Aki ismeri, annak általában (úttörő)táboros élményei vannak, hiszen évtizedeken keresztül sok budapesti kerületnek és vidéki városnak itt volt a gyermekek üdültetését szolgáló tábora.
A balatoni későmodern építészettel, ezzel a különleges és egyedi karakterű, főként szezonális épületeket létrehozó irányzattal az elmúlt évtizedben már több írás is foglalkozott. Sőt, Wettstein Domonkos Balatoni építészet címen készített egy összefoglaló kötetet a témában 2022-ben. Ebben kitért a ma még sajnos az épület nívójához méltatlan állapotban lévő tihanyi révre is, melynek tervei elérhetőek a Dokumentációs Központ Tervtárában.