Február 18-a, Jókai Mór születésének napja egyben a Magyar Széppróza ünnepe. Az író otthona, a Svábhegyen található mai Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert. A területet 1853-ban vásárolta meg Schweitzer hegedűgyárostól 2200 forintért. Az egykori kőbánya telkéről gyönyörű kilátás nyílt a fővárosra, igaz, a telek inkább nézett ki kezdetben dzsungelnek. Jókai azonban feleségével, Laborfalvi Rózával gondozott, ápolt kertet alakított ki, amit hárs-, juhar-, vadgesztenye- és diófák ölelnek körbe, de gyümölcsfákat és szőlőt, valamint rózsabokrokat is telepítettek.
„Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedügyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlen gyümölcsfa sem. Tavaly kináltak már ezért a kertemért épületestül harminczezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egy millióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, a mit a kertem megád nekem.” (Jókai Mór: Kertészgazdászati jegyzetek)
A sok gondoskodásért cserébe a természet illatos virágokkal és ízletes gyümölcsfélékkel jutalmazta meg Jókaiékat, akik ennél tökéletesebb helyszínt el sem tudtak volna képzelni az alkotói elvonulásra. Az sem elhanyagolható tény, hogy a „sziklatömb tetején” nem kellett elviselni a nyári hőséggel járó bűzt és koszt, ugyanis ekkor még a fővárosi csatornázás is gyerekcipőben járt, nem beszélve a poros, koszos utakról, ami kedvezett a járványoknak.
A regényíró halálát követően azonban elhanyagolták a területet, így a Jókai-villát a második világháború után le kellett bontani, csak a présház maradt meg. Az 1960-as években az Országos Természetvédelmi Hivatalnak jelölték ki a területet, amely 1967-ben költözhetett be a villa helyén felépített új központjába. Ekkor a Madártani Intézet is itt működött.
A kertet, amennyire lehetett, eredeti formájában hagyták meg, rendezési terv 1979-ben készült hozzá. A legfontosabb szempont az volt, hogy helyreállítsák az eredeti, erdős jelleget és megóvják az idős fákat. A Madártani Intézet a madarak számára fészkelésre, búvóhelyre és táplálkozásra alkalmas növényeket is telepített. 1985 júliusától a Madártani Egyesület vette át az OKTH-tól a kert teljes gondozását. A szakszerű gondoskodásnak köszönhetően rengeteg különböző madárfajt sikerült itt megfigyelni.
A Petőfi Irodalmi Múzeum 1968-ban Jókai Emlékszobát rendezett be az író tiszteletére az egykori présházban, Jókai bútorait, köteteit és tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók.
Felhasznált források és irodalom:
DKT/OÉMT/Egyéb/-717 - Budapest XII. ker., Költő u. 21-23. Országos Természetvédelmi Hivatal Madártani Intézet: OTVH Jókai villa Geodéziai felmérés
László Ilona: Jókai kertje. Képes Újság 25. évf. 34. sz. (1984)
Zsoldos Árpád: Madártani adatok a Szabadság-hegyi Jókai kertből 1985-86-ban. Madártani tájékoztató (1986)
Fónagy Zoltán: "A lehető legnagyobb rettegést idézte elő" - Kolerajárványok és védekezés a 19. században (https://mindennapoktortenete.blog.hu/2014/10/19/kolerajarvanyok_19_szazad)
Jókai-kert (https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/bemutatohelyek/jokai-kert)