Ugrás a tartalomra
díszudvar

„Mindez annyira túlnő a közönséges emberi kereteken, hogy a szemlélő azt hiszi, tündérmesét álmodik..." írta egy svájci utazó, Kaspar Risbeck, miután látogatást tett az Esterházyak fertődi birtokán. A 18. században megálmodott és kivitelezett fényűző kastély nem csak fő- és melléképületeivel, berendezésével, építészeti megoldásaival vívta ki a korabeliek elismerését, hanem gondosan megtervezett udvarával és grandiózus barokk parkjával is rászolgált a Bessenyei György által adott „magyar Versalia” elnevezésre. A Dokumentációs Központ gyűjteményeiben őrzött fotók és műemléki leírások a kastély 20. századi történetéről is mesélnek.

A fertődi Esterházy-kastély említésekor kevesen gondolnák, hogy egy egyszerűnek és szerénynek mondható vadászkastély átalakításából vált lenyűgöző barokk palotává. Esterházy Miklós 1762-ben megörökölte a birtokot, s rögtön mert nagyot álmodni: megkezdődtek a színpompás kastély építésének munkálatai Hefele Menyhért és Jacoby Miklós tervei alapján. Az egyértelműen francia mintát és életérzést tükröző tervezés minden területen megmutatkozott. Mind az épületek elhelyezkedése, tájolása, mind az udvar, illetve a park kialakítása tudatosságot és igényességet sugall.

Az életmódja és pompakedvelése miatt „fényes” jelzővel illetett Esterházy Miklós vélhetően aktív részese volt a tervezésnek. Az eredeti vadászkastély grandiózus főúri rezidenciává vált az évtizedek során, nem csak méreteit és volumenét tekintve, de funkcionalitásában és stílusában is tükrözve a párizsi és bécsi királyi kastélyok jellegét.

Az építtető rendkívül nagy figyelmet fordított a környezet kialakítására. A kastély látképével egybeforrt díszudvar szolgált a vendégek fogadására, különböző szabadtéri rendezvények lebonyolítására, így itt nem a növényzet dominált. A kastély főépülete és melléképületei által körülölelt udvar hangulatát sokkal inkább az épített tereptárgyak adták meg: a látvány legfontosabb eleme maga a kastélyépület homlokzata az erkély-kialakításokkal, valamint a látványos díszlépcsővel. Ezt a fényűző épületképet erősítette az udvarban elhelyezett szoboregyüttes, valamint a szökőkutak.

A díszudvar az íves szárnyak felé (Forrás: Kapuvár, Fertőd és környéke városképi és műemléki vizsgálata c. kiadvány fotóalbum-melléklete - 1954, Városépítési Tervező Vállalat, Lechner Tudásközpont)

A barokk kastélypark – mely 300 hektáron terült el – minden látványosságot felvonultatott, amit a korabeli lehetőségek megengedtek: „szobrok, szökőkutak, vízesések, mitológiai istenekről elnevezett mulatóházak és kínai pagoda szolgálta a szertelen rokokó pompát” – olvasható a kastély történetét bemutató oldalon. A „nyári hűsölőként” funkcionáló díszterem (Sala Terrena) – mely szinte átmenet az épület és a kertrész között – adta meg a park hármas tengelytagolásának fókuszát. Utakkal tagolt, virágokkal szegélyezett, látványos és szabályos gyepfelületek kötötték össze a különböző funkciójú épületeket. A barokk kertekre jellemző parterek tagolták a parkot: az eleinte még hímzésmintára hajazó, ültetett bukszusok uralta kertrészeket később felváltották a virágszegélyes, gyepes parterek. A mérnöki módon megtervezett parkrészeken és az építményeken kívül úgynevezett mulatóerdőt, fácánost és vadaskertet is álmodtak a birtokra. A kastély közelében lévő, két oldalt elterülő kamarakertek a hercegi lakosztályok látványvilágához kapcsolódtak.

Szinte mesevilág alakult ki a fertődi birtokon: fényűző kastély, számtalan melléképület, gyönyörű park, operaház, bábszínház, lovarda, vízesések, szobrok, szökőkutak, díszudvar, kamarakertek, rózsakert, pagoda, kaszárnya, vendégfogadók – minden az odalátogató vendégek szórakozását és ámulatba ejtését szolgálta. „A kastély építtetőjének, Eszterházy /Fényes/ Miklósnak életében, európai viszonylatú kulturcentrummá vált, ahol gyakran hosszantartó, pompás vendégeskedések keretében nagyjelentőségű művészi bemutatásokra került sor” – olvasható egy 1954-es városképi és műemléki vizsgálatban. E „művészi bemutatások” legmeghatározóbb alakítója és szereplője Joseph Haydn volt, aki évtizedeken át szolgálta az Esterházy-családot és a fertődi udvari szórakozást. 1773-ban, a kastély fénykorának tetőpontján Mária Terézia is ellátogatott Fertődre.

Amikor „Fényes" Miklós 1790-ben elhunyt, a kastély és annak környezete is meghalt egy kicsit. A 19. század során az épületek egy része és a méltán híres kert is megsemmisült, de egy kisebb felvirágzás még beköszöntött: Esterházy Miklós és felesége, Cziráky Margit a 20. század legelején felújíttatta a kastélyt, újjáalakíttatták a parkot, ennek során a korábbi franciaparkos kialakítás a növényzetnek jobban megfelelő angolparkossá vált – jellemzően mocsárciprusokkal és tölgyesekkel. Létrehoztak egy rózsakertet is, 1910-ben mintegy húszezer tő rózsa virágzott a kastélyparkban. A pár korai halála után ismét a hanyatlás évtizedei következtek, amit betetőzött a második világháború.

Tipikus 20. századi kastélysors rajzolódik ki előttünk, melynek során különböző funkciókat kerestek és találtak a kastélynak: kertészeti iskola és kutatóintézet, valamint turistaszálló működött benne, kertjében egy időszakban krumplit termesztettek, a melléképületek némelyikében mozi, művelődési ház, sőt konzervgyár üzemelt.

A park alaprajza a XVIII. sz. végéről (Forrás: Kapuvár, Fertőd és környéke városképi és műemléki vizsgálata c. kiadvány fotóalbum-melléklete - 1954, Városépítési Tervező Vállalat, Lechner Tudásközpont)

A Dokumentációs Központ szakkönyvtárában fellelhető Az Esterházy-kastély helyreállítása, múzeum, zeneakadémia és oktatási intézmények céljára történő hasznosítása című kiadvány ekképp ír a parkról: „A fertődi együttesnek ez vált legesendőbb részévé, s ily módon egy egyedülállóan gazdag kertészeti együttes részleteiből jószerével semmi nem maradt.” Ám a Rózsakert 2015-ös felújítása is egyértelműen jelzi, ennél szerencsére rózsásabb a jelenlegi helyzet: az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag folyamatos felújítási, helyreállítási munkálatok zajlanak, így a fertődi Esterházy-kastély és annak környezete ismét „magyar Versaliaként” tündökölhet.

Hámory Zsófia

Források:
Kapuvár, Fertőd és környéke városképi és műemléki vizsgálata - 1954, Városépítési Tervező Vállalat
Táj-kert: "A magyar Verszáliában"-a fertődi Esterházy kastély kertje
Az Esterházy-kastély honlapja
Az Esterházy-kastély helyreállítása, múzeum, zeneakadémia és oktatási intézmények céljára történő hasznosítása – konferencia-beszámoló, Joseph Pell Lombardi & Associates, Architects and Preservationists, P. C. New York, 1993.