műemlék

Pécsely egy dombokkal övezett medencében fekszik néhány kilométerre a Balatontól. A falu két település, Nagypécsely és Nemespécsely egyesítésével jött létre 1941-ben, az 1950-es megyerendezésig ráadásul Zala vármegyéhez tartozott. Nagypécsely nagyrészt az óbudai prépostság birtoka volt, de voltak földjei a településen a tihanyi apátságnak és a veszprémi káptalannak is. Nemespécselyen több nemesi család is lakott, köztük a Pécseliek is. A mai Klára-puszta a korszak forrásaiban Kispécselyként szerepelt, ez az elnevezés a 17. század végére azonban teljesen eltűnt.

„Így az […] álló épületeknek történelmi, kultúrtörténeti, vallástörténeti szerepet is vállalniuk kell.”

Bakonyjákó község az Észak-Bakony nyugati szélén fekszik Veszprém vármegyében, a Pápai járásban. Neve a Ják, Jákob keresztnévből származik. A 15. század végéig a nagybirtokos Himfy-család tulajdonában volt, s a település Döbrönte vagy Szarvaskő váráshoz tartozott. A Himfy-család Nagy Lajos király alatt élte virágkorát, az uralkodói kegy alábbhagyása miatt a kitűnő vitézek rablólovagokká züllöttek és fosztogatták a környéket. A 16.

„Mindez annyira túlnő a közönséges emberi kereteken, hogy a szemlélő azt hiszi, tündérmesét álmodik..." írta egy svájci utazó, Kaspar Risbeck, miután látogatást tett az Esterházyak fertődi birtokán. A 18. században megálmodott és kivitelezett fényűző kastély nem csak fő- és melléképületeivel, berendezésével, építészeti megoldásaival vívta ki a korabeliek elismerését, hanem gondosan megtervezett udvarával és grandiózus barokk parkjával is rászolgált a Bessenyei György által adott „magyar Versalia” elnevezésre.