Az idei Kulturális Örökség Napjai témája „utak-kapcsolatok-hálózatok”. A Dokumentációs Központ tervtárában ehhez kapcsolódóan nagyon sok terv található, főként az UVATERV gyűjteményben: A vállalat teljes neve Út- és Vasút Tervező Vállalat, és ez talán már sejteti, hogy a legfontosabb II. világháború után épült közlekedési épületeink és műtárgyaink - hidak, vasutak, utak, pályaudvarok, metrók - tervezője az UVATERV volt. A vállalat története még Állami Mélyépítéstudományi Tervező Intézet néven kezdődött 1948-ban. Az ÁMTI 1950-ben több részre szakadt, ekkor a közlekedésüzemhez kapcsolódó épületek tervezésére létrehozták a KÖZÉPTERV – Közlekedésüzemi Épülettervező Vállalatot, amely 1954-ben beolvad az UVATERV-be és a vállalat magasépítési irodája lesz - a beolvadással pedig a KÖZÉPTERV tervtára bekerül az UVATERV tervtárába, ennek köszönhető, hogy a nagyobb pályaudvar-építkezéseink tervei pl.: Székesfehérvár ebből az időből ma megtalálhatók a Dokumentációs Központ gyűjteményében.
Az ÁMTI, majd a Középterv kötelékébe került a hazai modern építészet egyik kiemelkedő alakja, Nyíri István, aki az 1951-ben lejátszódott ún. nagy építészeti vita után készített szocreál terveket is. Az 50-es évek közlekedésében a legfontosabb szerepet a vasút töltötte be, így a meglévő pályaudvarok felújítása, vagy a megsemmisült pályaudvarok újjáépítése elsődleges feladat volt. Az 1950-ben létrejövő Nagy-Budapest szempontjából a fejlesztési tervekben pedig a Kelenföldi pályaudvar is mint átmenő forgalmú pályaudvar lett fontos. A Közlekedési Minisztérium ezért 1952-ben megbízta a KÖZÉPTERV-et és ezen belül Nyíri Istvánt, hogy készítsen vázlatterveket a pályaudvar új felvételi épületére.
Ezek a tervek 2098-as tervszám alatt maradtak fenn – a tervszám pedig jelzi, hogy 1952-re a vállalat már a kétezredik tervezési munkájánál járt. A fennmaradt pausztervekről a korabeli szakirodalomban a Közlekedéstudományi Szemle egy 1956-os számában megjelent Vasúti felvételi épületek terv bemutatója az UVATERV-nél című cikkben tesznek csak említést, azonban illusztrációt nem csatoltak. „A kelenföldi pályaudvarról bemutatott tanulmányterv (terv: néhai Nyíri István—Nagy B. Zoltán) a pályaudvart a jelenlegi helyzetétől keletre tolja el. A terv érdekessége, hogy kétszintes. Ezt a jó megoldást a többi építkezéseknél azadottságok eddig még nem tették lehetővé” – írták. A leírás, mondhatni, nagyon diszkréten fogalmaz, azonban a lent látható „A” és „B” változatból kiderül, milyen grandiózus, érett szocreál épületeket terveztek, amelynek formavilága később visszaköszön Nyírinek a kettes metró számára tervezett, mára visszabontott Népstadion (ma Puskás Ferenc Stadion) állomás tervein.
