Várból szálloda: a siklósi vár átalakulása
A siklósi vár a tatárjárás utáni nagy várépítési hullám részeként épült valamikor a 13. században. A jelentős erődítmény sokáig a Siklósi család birtokában volt, de miután szembefordultak Luxemburgi Zsigmonddal, az uralkodó a Garai családnak adományozta. 1543-ban Szulejmán szultán serege elfoglalta és csak 1686-ban szabadult fel a vár a török uralom alól. Katonai jelentősége a Rákóczi szabadságharc után elhalványult, a 19. században a Batthyány, majd a Benyovszky család birtokolta. Több bővítésen, átalakításon esett át az évszázadok során.
Delta éttermek a Balatonnál
A Pannónia Vendéglátóipari Vállalat az 1960-as években újfajta, tömegétkeztetésre alkalmas egységeket kívánt létrehozni a Balaton több településén. Ez volt az úgynevezett „Delta-program”, amely során az ABC áruházak mintájára azonos berendezésű és emblémájú üzlettípust terveztek, ahol az alsó szinten másodosztályú önkiszolgáló étterem, az emeleten pedig táncos szórakozóhely működtethető.[1]
A Vaskapu menedékház és étterem
A magyarországi szervezett turistamozgalmak fejlődése a 20. század elején kapott igazi lendületet, országos szinten az 1913-ban alakult Magyar Turista Szövetség révén, míg Esztergomban 1911-ben kapott a település önálló osztályt. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályát Brilli Gyula vezette, aki a civil életben szállítókét dolgozott.
Káptalanfüred – táborozás, mozizás, békakuruttyolás a vöröskő birodalmában
Káptalanfüredről legtöbben nem hallottak, nem egy frekventált célpontja a Balaton északi partjához látogatóknak. Aki ismeri, annak általában (úttörő)táboros élményei vannak, hiszen évtizedeken keresztül sok budapesti kerületnek és vidéki városnak itt volt a gyermekek üdültetését szolgáló tábora.
UFO a tihanyi tájban: a rév és közvetlen környékének rendezése
A balatoni későmodern építészettel, ezzel a különleges és egyedi karakterű, főként szezonális épületeket létrehozó irányzattal az elmúlt évtizedben már több írás is foglalkozott. Sőt, Wettstein Domonkos Balatoni építészet címen készített egy összefoglaló kötetet a témában 2022-ben. Ebben kitért a ma még sajnos az épület nívójához méltatlan állapotban lévő tihanyi révre is, melynek tervei elérhetőek a Dokumentációs Központ Tervtárában.
Nagyerdei Kultúrpark
Ha jól tudom idestova
Egy év óta hírlik,
Hogy a mi kis állatkertünk
Rövidesen nyílik
Látogató lenne bőven
Ám (fele se móka)
Mit ér az a sok eszkimó
Ha kevés a fóka?
(Fülöp György, 1958)
„Rakétát irányít a Tenkes kapitánya” – a meteorológiai radar-és rakétahasználat meghonosodása Magyarországon
„A környezet lenyűgöző, a fák, a cserjék között kaviccsal leszórt utak kanyarodnak, a hegytől néhány kilométerre ezüstösen csillog a Dráva […] fehér lokátorernyő kémleli a most felhőtlen égboltot.”
– írták a a ligetes-erdős, vadregényes környezetben fekvő beton-és vasbeton talpak és állványok, árkok és bunkerek rendszeréből álló jégeső-elhárító rakétakilövő állomásról, ami a Tenkes-hegy tetejéről óvta-védte a délvidéki mezőgazdaságot.
„A Nimród: a korszerű hegyi hotel hazai mintája…” – a Hotel Nimród felemelkedése és bukása
Az 1971-ben itthon először megrendezett vadászati világkiállításra érkező vendégek befogadása szükségszerűen jelentette a hazai szállodakapacitás bővítését. A Pannónia Vállalat 1970-71 folyamán megközelítőleg 2000, „B” kategóriájú szállodai férőhely kialakítására vállalkozott 8 új hotel megnyitásával. A korszak két nagy idegenforgalmi vállalata, a Hungarhotels és a Pannónia egymással szinte versengve terveztették és kiviteleztették a mind nagyobb, mind érdekesebb, mind „egzotikusabb” szálláshelyeket.