Gazda Anikó 1982-ben nyakába vette fényképezőgépét és munkatársaival bejárta egész Fejér vármegyét, azon belül is 105 települést, hogy karakteres településrészeket vagy építészeti együtteseket találjon. Az összefoglaló alapján főként egy-egy utcát emeltek ki, ahol megmaradtak a népi építészeti stílusban épült lakóházak, de megőrzendőnek ítéltek 16 településközpontot, 6 jól körülhatárolható épületegyüttest, 3 egész települést és 3 összefüggő területet.
Országos jelentőségű értékekkel 4 település rendelkezett (Sukoró, Mór, Nadap és Pákozd), míg megyei jelentőségűnek 9 községet ítélt (Bakonykuti, Guttamási, Csór, Etyek, Lovasberény, Fehérvárcsurgó, Pátka, Vértesacsa, Velence). Az egyes kiemelt településrészek mellett külön kategóriába került Mór, a jellegzetes mezővárosi településszerkezetnek és építészeti jellegének köszönhetően, valamint a nagykarácsonyi majorság, a kisgyóni- és a mecsértelepi bányászkolóniák.
A vármegye kiemelt települései közül először a tiszta vizű forrásokban gazdag Csórt mutatjuk be. A település elnevezése a „Cur” személynévből származtatható, melynek első írásbeli említése 1256-ból való. A 14. században a Csóri Nagy család birtoka volt, de voltak területei itt a fehérvári káptalannak is. A 16. század során a török többször feldúlta a vidéket, de Csór számos más magyarországi településtől eltérően nem néptelenedett el. A 15 éves háború azonban komoly pusztítást okozott, így a 18. században református helvétek, katolikus svábok, tótok és magyar családok telepedtek le az újjáépítés során.
A falu ősi településmagja a Tabán, amely Gazda Anikó vizsgálatában is kiemelt figyelmet kapott. A Fő utcáról nyíló Alsótabán utca vonalvezetését, beépítési módját, hangulatát megőrzendőnek vélte. Az ívelő vonalú utcában szépen sorakoztak a népi építészeti jellegű házak.
A Magyar utca zártsorú beépítési vonalában a magtárépület nyílászárói helyi jellegzetességet mutattak. Az utca vonalvezetése, a növényzet, mind az utcakép hangulatát emelték, viszont a Kossuth Lajos utca közepén álló elektromos oszlopok jelentősen zavarták az utcakép egységét.
A Petőfi Sándor utca falusias hangulatot őrzött. A fésűs beépítés illeszkedett a dombvonulathoz, az oromzatos, zsupfedésű épületeket pedig műemléki védelemre javasolták.
A villanyoszlopok mellett erősen rontott az összképen az új épülettömeg és tetőforma, a tipikus „Kádár-kockák” megjelenése a korábbi egységes beépítés helyén.
A falu középpontjában álló volt Somssich-kastély barokk stílusban épült a 18. század második felében. Többször átépítették, a 20. század elején emeletráépítés történt, majd klasszicista stílusúra alakították át. Eredeti elemeiből napjainkban csak néhány épületrész maradt meg. A kastélyt a Fejérváry család építtette, akik Csór legnagyobb birtokosai voltak, csak később került a Somssich család kezébe. Napjainkban a polgármesteri hivatal és az óvoda működik benne. Gazda Anikó a kastély volt kapuépületét (gloriett) emelte ki, amelyben az 1980-as években fodrászüzlet működött – a jelentősen átalakított épület nyílászárói, tetőszerkezete hajlássíkja, anyaga idegenként hatott környezetében. Ebben az épületben ma fagylaltozó működik.
Végül a Nedeczky-kastély került bemutatásra, amely 1760-ban épült a Nedeczky család nyári hajlékaként. Egykoron angolpark és majorság is tartozott hozzá, a II. világháborút követően azonban a termelőszövetkezet kezébe került: a kert eltűnt, a kastélyban pedig lakásokat alakítottak ki. A kastélyhoz tartozó, 1760-ban épült magtár a község egyetlen védett műemléke volt 1982-ben.
Felhasznált források és irodalom:
Fejér megye községeinek faluképi vizsgálata (DKT/OTTT/BTI/-5516)
A Nedeczky-kastély (https://csor.hu/news.php?readmore=158)
A volt Somssich-kastély (https://csor.hu/news.php?readmore=160)
Csór község településképi arculati kézikönyve (https://csor.hu/downloads/Csor_TAK.pdf)