Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás
Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás (a továbbiakban: Nyilvántartás) egyik célja, hogy egy adatbázisba gyűjtse az építészeti alkotások szerzői vagyoni jogosultjait, ezzel könnyítve meg a jogosultak jogérvényesítését. Másik célja, hogy elektronikus azonosítást követően mindenki számára elérhető és könnyen kereshető adatbázist biztosítson, így az egyes építészeti alkotások és azok építészeti-műszaki terveinek vonatkozásában a szerzői jogok nyomon követhetők lesznek, könnyebbé és gyorsabbá válik a szükséges felhasználási engedélyek megszerzése.
A Nyilvántartás az építtető és a vele szerződő építész tervező közös nyilatkozata, vagy a szerzői jogi jogosult önkéntes nyilatkozata alapján tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez (együttesen: építészeti alkotás) fűződő szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokat. A Nyilvántartás részére átadandó adatok körét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 59/B. §-a szabályozza. Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról szóló 8/2020 (VI. 26.) MvM rendelet tartalmazza mindazon részletszabályokat, amelyek rögzítik a kötelező és önkéntes nyilatkozattétel eseteit, részletezik a nyilvántartás adataihoz történő hozzáférés körét, illetve előírják a nyilvántartást vezető feladatait, beleértve az adatmódosítás és vita esetén történő eljárás kérdését is.
A Nyilvántartás – amelyet regisztráció nélkül bárki elérhet – segíti az építésügy naprakész tájékoztatását, amelynek keretein belül egyszerűen és gyorsan lehet tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotás jogosultjainak adatairól.
A Nyilvántartásban KAÜ azonosítást használva, az ügyfélkapun keresztül lehet a szerzői jogi nyilatkozatot megtenni.
A Nyilvántartás kezelésével, felhasználásával kapcsolatos leggyakoribb kérdésekről alább, a „Gyakran ismételt kérdések” részben találnak bővebb információt, emellett észrevételeiket, kérdéseiket megküldhetik az eszjny@ekm.gov.hu e-mail címre is.
Felhívjuk a figyelmet, hogy Nyilvántartásunk nem közhiteles, azaz nem a Nyilvántartásba történő bejegyzés keletkezteti a szerzői vagyoni jogosultságot.
Kötelező nyilatkozat: 2019. december 31-ét követően létrejött tervezési szerződés alapján keletkezett építészeti alkotás esetében az építtető és a tervező közös nyilatkozatban, az építészeti-műszaki dokumentáció* tervező általi átadását követő harminc napon belül a Nyilvántartás részére átadja a szerzői vagyoni jogokra** vonatkozó, jogszabály által meghatározott adatokat. A nyilatkozat megtételét mind az építtető, mind a tervező kezdeményezheti. A nyilatkozatot a másik nyilatkozattételre jogosult személynek is jóvá kell hagynia. Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyilatkozattételre jogosult személyeknek lehetősége van a szerzőséget vagy a szerzői jogi jogosultságot alátámasztó dokumentumokat a nyilatkozat mellékleteként benyújtani, azonban ahhoz kizárólag a nyilatkozattételre jogosult személy férhet hozzá, a nyilatkozattételre jogosult személyen kívül a dokumentumok felhasználására a Dokumentációs Központ nem jogosult.
*Építészeti-műszaki dokumentáció: az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében felsorolt elemekből álló dokumentáció.
**Szerzői vagyoni jogok: a szerzői mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználása (pl. többszörözése, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése, átdolgozása, kiállítása) és a felhasználás engedélyezése.
➪ Útmutató a kötelező szerzői jogi nyilatkozat kitöltéséhez
Önkéntes nyilatkozat: 2019. december 31-ét megelőzően létrejött építészeti alkotás esetében bármely szerzői jogi jogosult nyilatkozhat a művön fennálló szerzői vagyoni jogi jogosultságáról, valamint arról, hogy tudomása szerint más személynek a művön ilyen jogosultsága fennáll. A nyilatkozathoz a szerzői jogi jogosultnak fel kell töltenie egy vagy több olyan dokumentumot, amely a szerzői vagyoni joga fennállását valószínűsíti. Felhívjuk a figyelmet, hogy a dokumentum feltöltése ebben az esetben kötelező, enélkül nem lehet érvényes nyilatkozatot tenni. Egyéb személy jóváhagyására e nyilatkozat esetén nincs szükség.
➪ Útmutató az önkéntes szerzői jogi nyilatkozat kitöltéséhez
Mind a kötelező, mind az önkéntes nyilatkozat esetén van egy 15 napos időszak, amely alatt az a személy, aki egyébként nyilatkozattételre lenne jogosult, vitathatja a nyilatkozatot tevő személy(ek) jogosultságát. Erre az eszjny@ekm.gov.hu
e-mail címen van lehetőség a Dokumentációs Központnak a nyilatkozatról szóló közleményének megjelenése utáni 15 napon belül. Amennyiben észrevétel nem érkezik, a Dokumentációs Központ a nyilvántartás felületén nyilvánosságra hozza a nyilatkozatot.
Kérjük, hogy vita esetén szíveskedjen a közlemény azonosítójára és az épület/tervdokumentáció megnevezésére hivatkozni.
A Nyilvántartás főoldalán lehetőség van megtekinteni és keresni a beérkezett nyilatkozatokat a publikus felületen.
Hogyan tudom eldönteni, hogy kötelező vagy önkéntes nyilatkozatot kell tennem?
Röviden: a 2020-tól készült tervek esetében kötelező, míg a 2020 előttiek esetében önkéntes nyilatkozatot szükséges tenni. Az alábbi ábrán a nyilatkozattétel feltételeit foglaltuk össze:
Mit nevezünk árva műnek?
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és az árva mű felhasználásának részletes szabályairól138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet állapítja meg az olyan művek és szomszédos jogi teljesítmények felhasználásának szabályait, amelyek jogosultja - a felkutatására tett gondos kutatás ellenére - ismeretlen vagy a kiléte ismert ugyan, de tartózkodási helye ismeretlen (árva művek). Az árva mű felhasználására vonatkozó engedélyt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala adja ki. Ez az engedély az építészeti alkotás és annak terve kapcsán kiterjedhet az átdolgozásra is, ha azt az építmény mint építészeti alkotás tulajdonosa terjeszti elő. Ilyenkor a legfeljebb öt évre szóló felhasználási engedély – indokolt esetben – további legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. Hangsúlyozandó, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiadott engedély a személyhez fűződő jogokat és azok érvényesíthetőségét nem érinti. Az árva mű felhasználásának engedélyezéséről, illetve a vele kapcsolatban kötelezően elvégzendő jogosultkutatásról bővebben az alábbi linken tájékozódhat: https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogivedelem/arva-muvek
Van lehetőség papíralapon benyújtani akár az önkéntes, akár a kötelező nyilatkozatokat?
Sem az önkéntes, sem a kötelező nyilatkozatok papír alapú, akár személyes, akár postai kézbesítés útján történő benyújtására nincs lehetőség, azokat a Nyilvántartást kezelők csak és kizárólag elektronikusan jogosultak befogadni.
Mennyibe kerül a kötelező és az önkéntes nyilatkozatok benyújtása?
A kötelező és az önkéntes nyilatkozatok alapján történő nyilvántartásba vételért sem illetéket, sem igazgatási szolgáltatási díjat nem számol fel sem a kezelő, sem az üzemeltető – a bejelentések tehát teljes mértékben díjtalanok.
Bárki hozzáfér az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásban közölt adatokhoz?
A Nyilvántartás által kezelt adatok körét tehát az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 59/B. §-a rögzíti. A törvény 59/B. § (2) bekezdése ad eligazítást arról, hogy ki milyen adatokhoz férhet hozzá, megkülönböztetve mindenki által hozzáférhető nyilvános adatokat, valamint olyan nyilvános adatokat, amelyekhez csak kérésre lehet hozzáférni.