Frissen feltöltött nyilatkozatok vitatására a közlemény megjelenésétől számított 15 napon belül van lehetőség az eszjny@ekm.gov.hu e-mail címen!
KÖZLEMÉNYEK
NYILATKOZOM
Útmutató a kötelező szerzői jogi nyilatkozat kitöltéséhez
Útmutató az önkéntes szerzői jogi nyilatkozat kitöltéséhez
Tájékoztatás
Tájékoztatjuk a Tisztelt Nyilatkozattevőket, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium a https://www.oeny.hu/oeny/dokir/#/ weboldalon fogadja és veszi nyilvántartásba az elektronikusan beküldött önkéntes, valamint a kötelező építészeti szerzői jogi nyilatkozatokat. Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásba KAÜ azonosítást használva, az ügyfélkapun keresztül lehet belépni.
A Nyilvántartás kezelésével, felhasználásával kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre alább, a folyamatosan bővített „Gyakran ismételt kérdések” részben találnak bővebb információt, emellett észrevételeiket megküldhetik az eszjny@ekm.gov.hu email címre is.
Felhívjuk a figyelmet, hogy Nyilvántartásunk nem közhiteles, azaz a Nyilvántartásba történő bejegyzés nem keletkeztet szerzői vagyoni jogosultságot.
Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 59/B. § (1) bekezdése értelmében az építtető és a tervező a közös nyilatkozatában az ÉSZJNY részére az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az annak alapján megépült építményhez fűződő szerzői vagyoni jogok tulajdonosának vagy tulajdonosainak a közlemény szerinti adatokat adta át.
Nyilvántartásunk nem közhiteles, a nyilvántartásban szereplő adatok valódiságáért, helyességéért a nyilatkozattételre jogosult személy felel a nyilatkozat szövegének megfelelően. Az építészeti alkotás a nyilvántartásba vételét követően az adatbázis részét képezi és publikussá, azaz kereshetővé válik.
Felhívjuk a figyelmet, hogy az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról szóló 8/2020. (VI. 26.) MvM rendelet értelmében az a személy, aki erre irányuló nyilatkozata esetén egyébként nyilatkozattételre lenne jogosult, a közlemény megjelenésétől számított 15 napon belül az eszjny@ekm.gov.hu e-mailen vitathatja a nyilatkozatot tevő(k) jogosultságát. Amennyiben a közlemény megjelenésétől számított tizenöt napon belül észrevétel nem érkezik, a Dokumentációs Központ a nyilvántartás felületén nyilvánosságra hozza a nyilatkozatot.
Kérjük, hogy vita esetén szíveskedjen a közlemény Azonosítójára és az Épület/tervdokumentáció megnevezésére hivatkozni.
A közlemény részletes tartalma itt érhető el:
http://eszjny.lechnerkozpont.hu/
Mi is az az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás?
Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás az építtető és a vele szerződő tervező közös nyilatkozata, vagy a szerzői jogi jogosult önkéntes nyilatkozata alapján tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentációhoz, valamint az az alapján megépült építményhez (együttesen: építészeti alkotás) fűződő szerzői vagyoni jogokra vonatkozó adatokat. A Nyilvántartás segíti az építésügy naprakész tájékoztatását, melynek keretein belül egyszerűen és gyorsan lehet tájékozódni a szerzői jogi oltalom alá eső építészeti alkotás jogosultjainak adatairól.
Mi a jogszabályi háttere az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásnak?
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 59/B §-a szabályozza az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás részére átadandó adatok körét.
Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról szóló 8/2020 (VI. 26.) MvM rendelet tartalmazza mindazon részletszabályokat, amelyek rögzítik a kötelező és önkéntes nyilatkozattétel eseteit, részletezik a nyilvántartás adataihoz történő hozzáférés körét, illetve előírják a nyilvántartást vezető feladatait, beleértve az adatmódosítás és vita esetén történő eljárás kérdését is.
Kötelező nyilatkozat benyújtása a Nyilvántartás részére:
2019. december 31-ét követően létrejött tervezési szerződés alapján keletkezett építészeti alkotás esetében az építtető és a tervező közös nyilatkozatban, az építészeti-műszaki dokumentáció* tervező általi átadását követő harminc napon belül az Nyilvántartás részére átadja a szerzői vagyoni jogokra** vonatkozó, jogszabály által meghatározott adatokat. A nyilatkozat megtételét mind az építtető, mind a tervező kezdeményezheti. A nyilatkozatot a másik nyilatkozattételre jogosult személynek is jóvá kell hagynia. Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyilatkozattételre jogosult személyeknek lehetősége van a szerzőséget vagy a szerzői jogi jogosultságot alátámasztó dokumentumokat a nyilatkozat mellékleteként benyújtani, azonban ahhoz kizárólag a nyilatkozattételre jogosult személy férhet hozzá, a nyilatkozattételre jogosult személyen kívül a dokumentumok felhasználására a Dokumentációs központ sem jogosult.
*Építészeti-műszaki dokumentáció: Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza.
**Szerzői vagyoni jogok: a szerzői mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználása (pl. többszörözése, terjesztése, nyilvánossághoz közvetítése, átdolgozása, kiállítása) és a felhasználás engedélyezése.
Önkéntes nyilatkozat benyújtása a Nyilvántartás részére:
2019. december 31-ét megelőzően létrejött építészeti alkotás esetében bármely szerzői jogi jogosult nyilatkozhat a művön fennálló szerzői vagyoni jogi jogosultságáról, valamint arról, hogy tudomása szerint más személynek a művön ilyen jogosultsága fennáll. A nyilatkozathoz a szerzői jogi jogosultnak fel kell töltenie egy vagy több olyan dokumentumot, amely a szerzői vagyoni joga fennállását valószínűsíti. Egyéb személy jóváhagyására e nyilatkozat esetén nincs szükség.
Árva mű:
Az úgynevezett árva mű felhasználását 2009. február 1-je óta kérelemre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) engedélyezi. (Árva mű: ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó jogosult(ak) műve.)
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt), valamint az árva mű felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV.30.) Korm. rendelet alapján az árva mű felhasználására vonatkozó engedély az építészeti alkotás és annak terve kapcsán kiterjedhet az átdolgozásra is, ha azt az épület, mint építészeti alkotás tulajdonosa terjeszti elő. Ilyenkor a legfeljebb öt évre szóló felhasználási engedély – indokolt esetben – további legfeljebb öt évvel meghosszabbíttatható. Hangsúlyozandó, hogy az SZTNH által kiadott engedély a személyhez fűződő jogokat és azok érvényesíthetőségét nem érinti. Az árva mű felhasználásának engedélyezéséről, illetve a vele kapcsolatban kötelezően elvégzendő jogosultkutatásról bővebben – az SZTNH oldalán – az alábbi linken tájékozódhat:
https://www.sztnh.gov.hu/hu/mivel-fordulhatok-a-hivatalhoz/szerzoi-jogi-vedelem/arva-muvek
Gy.I.K.
Mi a nyilvántartás célja?
Az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartás (ÉSzJNy) célja, hogy egy elektronikus azonosítást követően minden számára elérhető és könnyen kereshető adatbázist biztosítson, hogy az egyes építészeti alkotások és azok építészeti-műszaki terveinek vonatkozásában a szerzői jogok nyomon követhetők legyenek, így könnyebbé és gyorsabbá teszi a szükséges felhasználási engedélyek megszerzését.
Hogy lehet szerzői jogi nyilatkozatot leadni?
A nyilvántartásba vehető nyilatkozatoknak két, lakossági felhasználásra készült formája ismert. Kötelező szerzői jogi nyilatkozatot a 2020. január 1. után épült építészeti alkotások építtetője és építész-tervezője együtt kötelesek benyújtani, az érintett építészeti alkotás építészeti-műszaki dokumentációjának benyújtásával együtt. Önkéntes szerzői jogi nyilatkozatot a 2020. január 1. előtt épület építészeti alkotások építész-tervezője tehet – ebben az esetben kötelezettség nem áll fenn.
Van lehetőség papíralapon benyújtani akár az önkéntes, akár a kötelező nyilatkozatokat?
Sem az önkéntes, sem a kötelező nyilatkozatok papír alapú, akár személyes, akár postai kézbesítés útján történő benyújtására nincs lehetőség, azokat az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartást kezelők 2021. január 01-jétől csak és kizárólag elektronikusan jogosultak befogadni.
Mennyibe kerül a kötelező és az önkéntes nyilatkozatok benyújtása?
A kötelező és az önkéntes nyilatkozatok alapján történő nyilvántartásba vétel nem hatósági eljárás, így azokért sem illetéket, sem igazgatási szolgáltatási díjat nem számol fel sem a kezelő, sem az üzemeltető – a bejelentések tehát teljes mértékben díjtalanok.
A bejelentés elmulasztása von maga után bármilyen szankciót?
A nyilatkozattétel, amely kötelező bejelentések esetén jogszabályi kötelezettség, míg önkéntes bejelentések esetében csupán ajánlott lehetőség, nem szankcionálandó és nem szankcionálható, ugyanis a nyilvántartás létrehozása mögött meghúzódó alapgondolat az, hogy azok az építészeti alkotások és az azokat jegyző építészek, építtetők érdekeinek védelmét szolgálja, így a résztvevők elsődleges érdeke a bejelentések el nem mulasztása.
Bárki hozzáfér az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásban közölt adatokhoz?
A Nyilvántartás nem közhiteles (a bejelentett adatok valósággal való egyezéséért a nyilatkozattételre jogosult személy, azaz a bejelentő felel), de nyilvános, így a nyilvántartásban szereplő adatokhoz elektronikus azonosítást követően bárki hozzáfér.