Bakonyjákó község az Észak-Bakony nyugati szélén fekszik Veszprém vármegyében, a Pápai járásban. Neve a Ják, Jákob keresztnévből származik. A 15. század végéig a nagybirtokos Himfy-család tulajdonában volt, s a település Döbrönte vagy Szarvaskő váráshoz tartozott. A Himfy-család Nagy Lajos király alatt élte virágkorát, az uralkodói kegy alábbhagyása miatt a kitűnő vitézek rablólovagokká züllöttek és fosztogatták a környéket. A 16. században Bakonyjákó az Esseghváry-családhoz került miután Himfy Ilonát, Mátyás király udvarnokának leányát elvette Esseghváry Ferenc, a vármegye követe. A család hamarosan kihalt, a török hódoltság alatt pedig elnéptelenedett a település. A 18. század közepén a Vajda család római katolikus németeket hozott a faluba, s egészen a második világháborút követő német kitelepítésig a németajkú lakosok voltak túlsúlyban. Az új telepesek favágással, sertéstartással, juhtenyésztéssel foglalkozó zsellérek voltak.
Gazda Anikó 1982-ben a VÁTI csapatával körbejárta a települést és az összes településképileg fontos, műemléki védettségű vagy arra érdemesnek vélt épületét feljegyezték. Ahogy az elején fogalmazott, Bakonyjákó „jellegzetes, a tájegység paraszti építészetének hagyományait őrző település.”. Több íves-tornácú lakóépületet jegyeztek fel, melyek védelmét szükségesnek tartották.
A Kossuth utcában az utca vonalára épült, fésűs, oromzatos épületek voltak, amelyek homlokzatához csatlakoztak a magas, falazott kerítések.
Néhány törpeoszlopos, tornácos épületet is kiemeltek a Kossuth és a Rákóczi utcában.
A Rákóczi utca építészetileg szintén egységes, jellegzetes képet mutatott:
A település kapcsán Járiföld eklektikus kastélyát, a majorsági épületegyüttest és a templomokat tüntették fel, itt azonban már nem mindenről készült fényképes dokumentáció. A templom 1806 és 1810 között épült gróf Somogyi János pápakovácsi földesúr, majd halála után özvegye, gróf Győri Krisztina jóvoltából. A templomban őrizték Jézus keresztjének egy darabját, amit egy II. József császár és VI. Pius Pápa által aláírt okirat is igazol.
Felhasznált források:
Bakonyjákó település története: http://www.bakonyjako.hu/index.php/hu/bakonyjako/falunkrol/toertenelmuenk
DKT/OTTT/BTI/-6141 - Veszprém megye településeinek építészeti értékvizsgálata