Az 1971-ben itthon először megrendezett vadászati világkiállításra érkező vendégek befogadása szükségszerűen jelentette a hazai szállodakapacitás bővítését. A Pannónia Vállalat 1970-71 folyamán megközelítőleg 2000, „B” kategóriájú szállodai férőhely kialakítására vállalkozott 8 új hotel megnyitásával. A korszak két nagy idegenforgalmi vállalata, a Hungarhotels és a Pannónia egymással szinte versengve terveztették és kiviteleztették a mind nagyobb, mind érdekesebb, mind „egzotikusabb” szálláshelyeket. Ekkor nyitotta meg például kapuit a keszthelyi Helikon, amelynek téli és nyári üdülésre egyaránt alkalmas luxusépületét a KÖZTI mérnöke, Tolnai Lajos tervei alapján a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat épített fel. Az épület különlegességét az a mérnöki műtárgy, azaz híd adta, amely a Balaton egy mesterséges, saját stranddal és kikötővel ellátott szigetére vezetett át. Ebben a turisztikai versenyben valósult meg a Pannónia nyolc szállodás építési projektje, ami a hazai hotelállomány 10-12%-os bővülését jelentette.
A nagyszabású projekt részeként épült többek között a turizmus-vendéglátás széles skálájának két végletét képviselő, a Vadászati Világkiállítás 750 vendégét szinte luxuskörülmények között fogadó visegrádi (nagyvillámi)/budapesti, Váci úti Volga vagy a középkori-kora újkori királyok vadászterületén fekvő Silvanus – a Népszavától kölcsönözve Szilvánusz a maga négyágyas, főleg „vékonypénzű” diákoknak és természetjáró turistáknak szánt egyszerű szobáival. A pilis-hegységi Dobogókő is új szállodát kapott, a vadászattal kapcsolatos tematikát követve a korszakban népszerű vadászati szaklappal azonos nevet viselő Hotel Nimród épületében. A hétszáz méteres tengerszint feletti magasságban fekvő Nimród a Pannónia Szálloda-és Vendéglátóipari Vállalat 29. hoteleként nyitotta meg kapuit. Cikkünkben a szálloda tervezésének és kivitelezésének körülményeit – nehézségeit –, illetve a hányattatott sorsú szálló szomorú utóéletét vesszük górcső alá.
Az 1972 februárjában az OIKSz elnökhelyettese, Kelenhegyi Emil és az Építőipari Tudományos Egyesült főtitkára, dr. Gabos György által a Technika Házában tartott sajtótájékoztató, bár a szövetkezeti építőipar III. ötéves tervidőszakának túlteljesített eredményeiről számolt be, közvetve a hotelről is mesélt. Az építőipari szövetkezetek műszaki fejlesztési kísérletei rendszerint mintaépületek tervezésében és kivitelezésében léptek át az elmélet síkjáról a gyakorlatéra. Így épültek például porocell-lakóházak Balatonkenesén (Sirály Szövetkezet). A korszerű alagútzsaluzatos öntött technológiák közül az OUTINORD-rendszer több építőipari szövetkezet importálta eszköztárába – s a módszer olyannyira hatékonynak és költséghatékonynak bizonyult, hogy az Esztergomi Építőipari Szövetkezet munkásai Hotel Nimród építésekor is ezt alkalmazták. Építészeti-műszaki terveit és eljárásait tekintve a Nimród a visegrádi Silvanus pontos másaként, „ikertestvéreként” készült. 1973-ban a szálloda tervezője, M. Hejhál Éva – ekkora a KERTI munkatársa – az Ybl Miklós díj III. fokozatában részesült.
Átadására 1971 végén került (volna) sor – bár azt illetően, hogy az „év vége” valójában mit is jelentett, a Népszava nem jutott egyetértésre saját magával: egyszer augusztusra, egyszer decemberre jósolták megnyitását. Minden előrejelzés tévesnek bizonyult, ugyanis csak a következő évben, 1972-ben nyitott meg, hónapról hónapra, áprilisról májusra, májusról júniusra, júniusról júliusra, júliusról augusztusra halasztva – s annak ellenére, hogy szolgáltatásait más augusztus második felében hirdették, reklámozták az országos elérésű lapok, megnyitójáról csak szeptember közepén számoltak be. A megkésett nyitást a Pannónia Szálloda-és Éttermi Vállalat vezérigazgatója, Somogyi Jenő jelentette be, hangsúlyozva, hogy a két új szálloda férőhelyeivel 4300-ról 6400-ra emelkedett a vállalat kezelésében lévő „ágyak” száma. A Pannónia szállodáiban évente körülbelül 757 ezer vendégéjszakát töltöttek hazai és külföldi szállóvendégek.
„Új szállodával gazdagodott a Pannónia.
Augusztus 24-én megnyílik a dobogókői Hotel Nimród, amely lakosztályaival, kétágyas, fürdőszobás szobáival, valamint turistaszobáival várja vendégeit.
Eszpresszó x Drinkbár x Különterem
Az étteremben 23 Ft-os turistamenüt, a sörözőben 15.60 Ft-os menüt szolgálnak fel a vendégeknek.
Megközelíthető a MÁVAUT Engels téri pályaudvarról 7.30 órától estig. Ezzel a járattal a visszautazás biztosított.”
A három legnagyobb idegenforgalmi intézmény, a Pannónia, a CoopTourist és a MALÉV közös akcióprogramot készített és hirdetett mind a nyári, mind a téli üdülési idény meghosszabbítására. A jelentős többletbevételt jelentő kezdeményezés alapjául a hazai idegenforgalom jelentőségének növekedését, a külföldiek részéről a magyarországi turisztikai célpontok iránti érdeklődés erősödését határozták meg népgazdasági érdekekre hivatkozva. A kidolgozott terv a fogyasztói oldal lehetőségeit és korlátait is figyelembe vette, a munkahelyi szabadságok kényelmesebb, kompromisszumkészebb beosztását vagy a szezonon, szezonokon kívül leszállított árakat hozta fel példaként – de megemlítette azokat a mezőgazdasági szférában dolgozó munkásokat is, akik a nyári, betakarítási munkálatok idején nem nélkülözhetők sem munkahelyi, sem háztáji gazdaságaikban. A stratégia népszerűsítéséhez olyannyira kapóra jött a Nimród kései megnyitása, hogy a szálloda a program reklámarcává vált, s 1972 második felében az építkezés körüli csúszást már mint előre megfontolt szándékkal meghozott döntést aposztrofálták.
A Nimród – a hatvanas-hetvenes évek fordulóján épült társai között – „középtermetűnek” született: 150 szállodai férőhely mellett 40 turistaágyat biztosított látogatói számára. 66 kétágyas és 7 négy, illetve 7 háromágyas, fürdőszobát alakítottak ki a vendégek számára, de négy lakosztállyal is rendelkezett. Összesen majdnem 200 fős kapacitásával egyedül vállalta építésének évében készült szállodák teljes befogadóképességének mintegy 10%-át. A szállodák férőhelyeinek tervezett és kivitelezett száma között eltérés volt tapasztalható: az év közepén – a szállodaipari vállalatok sajtótájékoztatói nyomán – 2000 helyett már 2300-2400 férőhelyről tudósítottak az újságok, ami számszerűsítve olyan jelentős növekedést mutat, amely feltételezi az épületek eredeti és egyedi terveihez képesti átalakítás szükségességét, azonban a látogatókat az épülő nyolc szálloda között elosztva alig 50-50 plusz főt kapunk. Ismertek a Pannónia Vállalatnak azok a szálláshelyei, ahol 4-6 ágyas szobákat bocsátottak a turisták rendelkezésére, s ha ilyen és ehhez hasonló „tömeghelyiségekkel” számolunk, 11-12 extra lakóegység kialakítása vált csupán szükségessé a tervszámok túlteljesítéséhez. A Nimród helyiségeinek faszerkezetű berendezéseit a Pilisi Parkerdő, akkori nevén a Pilisi Állami Erdőgazdaság által kinevelt és kitermelt, majd az erdőgazdasági munkatársai által feldolgozott bútorzat adta.
B kategóriás szállodaként a Nimród által nyújtott szállás 100 forint/fő díjban került megállapításra, félpanziós ellátás esetén (ami a reggelit és az egyik választott főétkezést jelentette) ezen felül 60 forint/fő volt fizetendő – tizenöt évvel később ugyanez már több, mint 400 forintba került. Arra való tekintettel, hogy a szálloda egy év késéssel is csak főszezonon kívül tudott megnyitni, ez az a körülményekre, az enyhe ősz által megtámogatott utószezon vonzerejére és a látogatók minél nagyobb számban történő csalogatására való tekintettel szándékosan alacsonyan, a főszezon árainak megközelítőleg a felén tartott díjat jelentett. Az olcsó szállás és ellátás mellett a hotel kihasználva a környezet adottságait, szervezett programokat biztosított vendégei számára: a látogatók hintós-fogatos erdei kocsikázáson vagy „fotósvadászaton” vehettek részt, ami az erdőben élő nagyvadak, például őzek és vaddisznók terelését, fák közötti tisztásra, tisztásokra szorítását jelentette az amatőr és a profi fényképeznivágyók kedvéért. 140 főt ellátni képes faburkolatú étteremmel, eszpresszóval és saját, – másodosztályú – sörözővel, „drinkbárral” is rendelkezett. Olcsó árai és minőségi szolgáltatásai miatt a Nimród a nem hivalkodó, „szerényebb, tehát megfizethető turistaszálló” jelképe lett.
Az 1970-es években a Nimród tett egy kitérőt eredeti rendeltetéséhez és rendeltetésének megfelelő önmeghatározásához képest: a megélénkült turistaforgalmat kielégíteni nem tudó fővárosi szállodák helyett „szállása helyett szállása volt” az egyébként luxuskörülményekhez szokott és luxuskörülményeket igénylő politikusoknak, üzletembereknek, akik gyakran reggel-este voltak kénytelenek ingázni ideiglenes, budapesti munkahelyük és dobogókői szállásuk között. Azonban 1981-re bebizonyosodott, hogy a nem erre a célra tervezett és létrehozott Nimród nem tudja maradéktalanul betölteni a rámért kényszerfunkciót, amit a szálloda vezetése nagyvonalú eufemizmussal így fogalmazott meg: „… az elegáns Nimród szálló is visszatérhet eredeti rendeltetéséhez, az lehet, aminek eredetileg szánták: üdülőparadicsom, hegyvidéki pihenőhely, sporthotel […] a Nimródnak ezen az úton kell továbbhaladni: érdemes kiaknázni az egészen egyedülálló helyzetét, azt, hogy ez a szálloda félórai autózásra fekszik a világvárostól, olyan természeti környezetben, amilyen kevés van Közép-Európában”. Hogy régi-új feladatához megjelenése is alkalmazkodjék, egy átalakítással járó felújítás során régen hiányolt úszómedencét, szaunát és szoláriumot, „kondicionálószobát”, azaz edzőtermet, sí-és minigolfpályát, valamint játéktermet és moziszobát létesítettek. A szálloda korát megelőzve kutyabarát hellyé vált:
„Szó volt már a felnőttekről, a gyerekekről, kikről nem szóltunk még? Négylábú kedvenceinkről, a kutyákról. A Nimród azokra is gondolt — s ilyenek nem kevesen vannak —, akik nem tudnak megválni szeretett háziállataiktól. Itt a „kutyás vendégeket” is szívesen látják. Úgy gondoskodnak a gazdik útitársairól, hogy ne zavarják a szállóvendégek nyugalmát, de azért „ők” is jól érezzék magukat. A „kutyarecepción" kaphatnak kosarat, hálóhelyet és minden egyebet, amire csak egy négylábúnak idegen környezetben szüksége lehet.”
A hangzatos leírás nem – nem mindig – állt összhangban a hotel valóságával: „… volt olyan nap, amikor a villany, de olyan is, amikor a villany és a víz egyaránt hiányzott. Ilyenkor egy pohár vizet sem lehet inni, de szórakozási lehetőség sincs, legfeljebb a hangulatos, gyertyafényes bár – ha megtalálja a vendég a sötétben. Szó sem esik viszont arról, hogy ilyen esetben mérsékeljék az árakat. Ki kell igazítanom a cikk szerzőjét: a Nimródban nincs sem uszoda, sem gyermekmedence, de szaunát sem láttam…” – foglalta össze tapasztalatait egy nem sokkal a renováció utáni utószezonban ott nyaraló. Az anomális végigkísérte a Nimród pályafutását.
Megnyitása előtt és után a Nimród egy szálloda volt csupán népes „rokonságának” kisebb és nagyobb, egyszerűbb és elegánsabb tagjai között. A sajtó, s a sajtón keresztül az idegenforgalmi figyelem nagyobb férőhellyel és nagyobb presztízzsel rendelkező, reprezentatív társai, például a keszthelyi Helikon vagy a normafai Olimpia, a belvárosi Emke felé fordult. A Nimród a szállodaépítésekről-építkezésekről tudósító felsorolások végén kullogott, azonban Dobogókő legmagasabb pontján tájidegen építményként állva hamar tájékozódási ponttá vált a mindennapi életben. 1972. június 04-én jelent meg az első olyan apróhirdetés, amely az eladásra kínált, egyébként jó adottságokkal rendelkező 300 négyszögöles, összközműves telek helyét, helyzetét az akkor még befejezés előtt álló szállodához viszonyítva adta meg. A csaknem negyven évig Dobogókő „ékszerdobozaként” emlegetett szálloda 2009-ben zárta be végleg a kapuit – azonban azóta sincs híján látogatóknak. A „urban exploration” vagy urbex szerelmesei, azaz az ember alkotta és az ember elhagyta városi létesítmények felfedezői rendre látogatják az azóta egyre pusztuló hotelt – csakúgy, mint a romlás haszonélvezői: az épület pénzzé vagy fűtőanyaggá tehető berendezési tárgyait jogtalanul elhordók vagy az önkéntes graffiti-művészek. Ennek következtében az egyébként használaton kívüli szálloda kétszer is kigyulladt, előbb 2017-ben, majd 2021-ben. Az épület mára használhatatlanná vált.
Felhasznált források:
Népszava, 99. évfolyam, 12. szám (1971. január 15.), 8.: Új B kategóriájú szállodák kétezer vendég fogadására (g.zs.)
Népszava, 99. évfolyam, 48. szám (1971. február 26.), 8.: Hat hónap – 360 férőhelyes szálloda (v.p.)
Népszabadság, 29. évfolyam, 109. szám (1971. május 11.), 8.: Új szálloda Keszthelyen – a Helikon (szerző nélkül).
Dunántúli Napló, 29. évfolyam, 48. szám (1972. február 26.), 5.: Hatvanezer lakást építenek fel az ipari szövetkezetek (Harsányi Márta).
Délmagyarország, 62. évfolyam, 54. szám (1972. március 04.), 5.: Húsvétra kinyit a Balaton „napos partja” (MTI-tudósítás újraközlése).
Népszabadság, 30. évfolyam, 54. szám (1972. március 04.), 9..: Júniusban megnyílik a Nimród és az Olimpia Szálló (szerző nélkül).
Esti Hírlap, 17. évfolyam, 80. szám (1972. április 06.), 4.: Nem pihent a komp (K.Gy.).
Magyar Nemzet, 28. évfolyam, 130. szám (1972. június 04.), 16.: Apróhirdetések.
Hétfői Hírek, 16. évfolyam, 29. szám (1972. július 17.), 3.: Nimród – július végére? (szerző nélkül)
Vas Népe, 17. évfolyam, 206. szám (1972. szeptember 01.), 8.: Hintó és rostonsült (szerző nélkül).
Kisalföld, 17. évfolyam, 218. szám (1972. szeptember 15.), 5.: Víkendtúrák teljes ellátással – hosszabbodik az idegenforgalmi idény (Csiszka).
Magyar Hírlap, 6. évfolyam, 93. szám (1973. április 04.), 4.: Átadták az 1973. évi Ybl Miklós-díjakat (szerző nélkül).
Népszabadság, 33. évfolyam, 150. szám (1975. június 28.), 10.: Dömöstől Csobánkáig (Sz.).
Erdőgazdaság és faipar, 29. évfolyam, 9. szám (1975. szeptember 01.), 10.: Pilisi Parkerdő… (Sz. M.).
Magyar Nemzet, 34. évfolyam, 69. szám (1978. március 22.), 10.: A nagy-Hideghegy jövője (Dr. Jeszenszky Gyula).
Interpress Magazin, 7. évfolyam, 5. szám (1981. május 01.), 12.: A NIMRÓD az ország legvidámabb szállodája (x).
Magyarország, 18. évfolyam, 37. szám (1981. szeptember 13.), 63.: Olvasói levelek rovata (Várkonyi László).