Hagyományainkhoz híven idén is csatlakoztunk az ősz egyik legnagyobb országos rendezvénysorozatához, a Kulturális Örökség Napjaihoz, a Kutatók Éjszakáján pedig szintén visszatérőként szerepeltünk!
Káptalanfüredről legtöbben nem hallottak, nem egy frekventált célpontja a Balaton északi partjához látogatóknak. Aki ismeri, annak általában (úttörő)táboros élményei vannak, hiszen évtizedeken keresztül sok budapesti kerületnek és vidéki városnak itt volt a gyermekek üdültetését szolgáló tábora.
A balatoni későmodern építészettel, ezzel a különleges és egyedi karakterű, főként szezonális épületeket létrehozó irányzattal az elmúlt évtizedben már több írás is foglalkozott. Sőt, Wettstein Domonkos Balatoni építészet címen készített egy összefoglaló kötetet a témában 2022-ben. Ebben kitért a ma még sajnos az épület nívójához méltatlan állapotban lévő tihanyi révre is, melynek tervei elérhetőek a Dokumentációs Központ Tervtárában.
Szeptember utolsó két hetében két kulturális programsorozaton is részt veszünk, elsőként szeptember 20-án a Kulturális Örökség Napjain, majd szeptember 26-án a Kutatók Éjszakáján. Mindkét alkalommal színes programokkal várjuk az érdeklődőket!
A Kulturális Örökség Napjai idei témája: „Örökség és építészet: ablak a múltra, ajtó a jövőre”, amely az 1975-ös „Európai Építészeti Örökség Éve” 50. évfordulójának méltó megünneplését tűzte ki célként. Különösen nagy hangsúly kerül a műemlékekre és a népi építészet remekeire, így a programtervezésnél ezen a vonalon indultunk el.
Székesfehérvári Öreghegy, budapesti Kaszásdűlő és Velence… Hogy mi köti össze őket? Mindhárom településen, településrészen találkozhatunk könnyűszerkezetes családi házakkal, az úgynevezett Alba-házakkal, melyek első pillantásra az angliai sorházakat juttathatják eszünkbe. A technológia valóban Angliából került Magyarországra, hazánkban azonban korántsem csak gyorsan felépíthető, olcsó középületek építésénél alkalmazták.
A Szent Kereszt tiszteletére alapított pálos kolostor negyedik priorja a XIV. század első éveiben alapított kolostort Szent Lőrinc vértanú tiszteletére. Az anyakolostor számára 1308-ban Gentilis bíboros megengedte, hogy Szent Ágoston regulái szerint éljenek. A későbbiek során különféle birtokadományokban is részesültek, például I. Károly király részéről, így az ország minden részében voltak már birtokaik. 1381. november 14-én I. Nagy Lajos király jóvoltából Remete Szent Pál testét ünnepélyes körmenetben szállították Budáról a szentlőrinci kolostorba.
Ha jól tudom idestova
Egy év óta hírlik,
Hogy a mi kis állatkertünk
Rövidesen nyílik
Látogató lenne bőven
Ám (fele se móka)
Mit ér az a sok eszkimó
Ha kevés a fóka?
(Fülöp György, 1958)
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is csatlakoztunk a Budapest100 rendezvénysorozat helyszíneihez. Gyűjteményünk olyan témáit és terveit válogattuk össze, amelyek jól illusztrálják az elmúlt évtizedek építészetén, városfejlesztésén keresztül a zöldfelületek kialakításának fontosságát.
A Budapest100 építészeti-kulturális fesztiválon Dokumentációs Központunknak immár harmadjára van szerencséje részt venni.
Kevés olyan település akad Magyarországon, amely bátran állíthatja magáról, hogy területén az évszázadok során szinte „megállt az idő”, a Nógrád vármegyei Hollókő azonban megtartotta a 17-18. században kialakult hagyományos falusi arculatát, formáját. A település története a 13. századra nyúlik vissza, összefonódva a felette magasodó váréval. A hollókői várat a Kacsics nemzetség tagjai építtették, majd Csák Máté kezébe került. A Széchényi, a Loconczi, majd a Guthi-Ország család után a 16. században bekerült a végvárrendszerbe.