Ugrás a tartalomra

Cygnini – hattyús házak Magyarországon

Budapest, Kiskunfélegyháza, Pécs és Sopron – a négy magyarországi várost négy különböző formájú és funkciójú, de azonos nevet viselő – a víztől, vízparttól távol eső városközpontokban némileg tájidegennek tűnő nagymadár, a hattyú után elnevezve – épület köti össze, mindannyian büszkélkedhetnek ugyanis egy Hattyúházzal – vagy Hattyú-házzal. Cikkünkben az ismert hazai Hattyúházak történetét mutatjuk be. 

„[…] kecses leány alakja vizet csorgató tálat tart a fején.” – A Vízjáték című szobor a Budai Várban

Az 1950-es években a képzőművészetet is államosították, így jött létre elsőként a Képzőművészeti Alap, amely az Irodalmi és Zenei Alappal egyesülve 1968-ban a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja néven működött tovább. Alapvetően az alkotóművészek jogvédelmét, anyagi juttatásait, a műtermek és alkotóházak fenntartását biztosította, de vállalatokat is működtetett. Ezek közé tartozott a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat is, amely bronzöntőket, cizellőröket, kőszobrászokat foglalkoztatott, s nem csak új alkotásokat készítettek, hanem korábbiakat is restauráltak.