érdekesség

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának szabadalmi bejegyzései között az 170062-es szám alatt található a világ egyik legnépszerűbb térbeli logikai játéka, a bűvös kocka, amelyet a népnyelv megalkotója, Rubik Ernő után gyakran inkább Rubik-kockának nevez. 

„Tizenhárom deka, 41 műanyag alkatrész, 6-6 rugó és csavar, 54 kis négyzet alakú tapéta. Játék? Több annál! Jelenség, soha nem volt, soha nem lesz valami: a bűvös kocka.”

Budapest, Kiskunfélegyháza, Pécs és Sopron – a négy magyarországi várost négy különböző formájú és funkciójú, de azonos nevet viselő – a víztől, vízparttól távol eső városközpontokban némileg tájidegennek tűnő nagymadár, a hattyú után elnevezve – épület köti össze, mindannyian büszkélkedhetnek ugyanis egy Hattyúházzal – vagy Hattyú-házzal. Cikkünkben az ismert hazai Hattyúházak történetét mutatjuk be. 

Az 1950-es években a képzőművészetet is államosították, így jött létre elsőként a Képzőművészeti Alap, amely az Irodalmi és Zenei Alappal egyesülve 1968-ban a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja néven működött tovább. Alapvetően az alkotóművészek jogvédelmét, anyagi juttatásait, a műtermek és alkotóházak fenntartását biztosította, de vállalatokat is működtetett. Ezek közé tartozott a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat is, amely bronzöntőket, cizellőröket, kőszobrászokat foglalkoztatott, s nem csak új alkotásokat készítettek, hanem korábbiakat is restauráltak.